Halihó mindenki!
Röstellem és sajnálom, hogy ennek be kellett következnie. Ha hiszitek, ha nem, még ott lapul a félkész fejezet a dokumentumok között. Ha erőm s időm engedi, még befejezésre, folytatásra kerül.
Persze most - érthető módon - rengeteg kérdés kavaroghat bennetek. Megpróbálok választ adni néhányra, főleg olyanokra, amiket többször szegeztetek nekem.
Akkor most végleg abbahagytad a blogolást?
Nem. Talán még ezt a történetet is végig viszem. Hiába gyűlöltem meg nyálas és csöpögős mivoltában, valamiért mégis elkezdtem, valamiért mégis szerettem, valamiért mégis olvastátok, valamiért mégis szerettétek. Ez a blog most szünetel.
Ahogy a The girl behind the mask is. Átalakításra, folytatásra vár.
Miért "gyűlölted meg" a történetet?
Nagyon kicsi voltam, amikor ezt elkezdtem vázlatolni és megírni. 12 éves körül lehettem, talán annyi se. Most 16 derekán járok, érhető, hogy változott mind az ízlésem, mind a stílusom ilyen téren.
Nem is fogod folytatni?
Szeretném folytatni. Biztos, hogy arculat váltással jár majd, a rózsaszín irritál, a nyáladzástól a gyomrom fordul fel.
Be akarom fejezni a sztorit, lekerekíteni a történetet, majd átírni és elküldeni egy kiadónak. Talán.
Miért nem jelentkeztél eddig?
Naigen... ez az, amire nincs magyarázat. Azért megpróbálom.
Régen azért kezdtem el a blogolást, mert kiközösített lúzer voltam és az írásba menekültem. Mára ez teljesen mást jelent nekem, mint valami ócska mentsvárat. Az életem része lett, ami ugyanakkor már nem csak a fiktív karaktereimből és a számítógépes játékokról, billentyűzetkoptatásból áll. Már nem a blogolás van számomra az első helyen, így erősen megsínyli a történet.
Mostanra sikerült egyensúlyt találnom a teendőim között és kialakítani egy fontossági sorrendet, ahol minden, így a blogolás is helyet kap az életemben.
Van most működő blogod?
Van. Kicsit más, kicsit kockább. Kicsit új oldalamról mutatkozok meg. Nem kell elsőre elítélni. Less bele! Online Battle - Offline War
